„Kína, az USA és az EU: A konnektivitás globális versenye” – tudósításunk a Ludovika Fesztiválról.
„Nincs tavasz, Budapest egyik legnagyobb tavaszi fesztiválja nélkül” – fogalmazott a negyedik alkalommal megszervezett Ludovika Fesztivál nyitónapján Szabó Anett, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sajtófőnöke, aki kiemelte:
az esemény tematikáját idén a konnektivitás fókuszpontjai határozzák meg.
Kilencvennél is több meghívott előadó, tudományos eszmecserék, könnyűzenei koncertek, családi programok és látványos honvédségi bemutatók – ez a negyedik Ludovika Fesztivál. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett, háromnapos ingyenes rendezvénysorozat megnyitóját május 8-án tartották, amely napon több mint húsz előadáson és panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők.
A fesztivál egyik kiemelkedő eseménye volt a Ludovika Szabadegyetem csütörtöki előadása, amely a „Kína, az USA és az EU: A konnektivitás globális versenye” címet viselte. Az előadáson Dr. Kovács Zoltán (nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, Miniszterelnöki Kabinetiroda), Dr. Tárnok Balázs (kutatásért felelős igazgató, John Lukacs Intézet, NKE) és Dr. Salát Gergely (vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet) osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Ratatics Máté moderálta.
A globális összekapcsolódás, vagyis a konnektivitás kérdése a XXI. század egyik legnagyobb geopolitikai kihívása.
Kovács Zoltán szerint Magyarország elemi érdeke, hogy az átalakuló világrendben ne szoruljon az Európai Unió perifériájára.
Az új globalizáció a konnektivitásról szól”
– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarországnak olyan feltételeket kell megteremtenie, amelyekkel technológiai, ipari, gazdasági, diplomáciai és politikai értelemben is kapocsként működhet a világ különböző szereplői között.
„A konnektivitás egy törekvés, amely komoly kihívásokkal néz szembe” – tette hozzá Tárnok Balázs. Véleménye szerint
az Európai Unió túl későn ismerte fel a globális összekapcsolódás jelentőségét, így a versenyképessége jelentősen csökkent az elmúlt években.
Salát Gergely rámutatott, hogy míg az EU és az USA számára a konnektivitás lehetőség, Kínának ez egyenesen létkérdés.
A világ legnagyobb kereskedő hatalmának létfontosságú, hogy kapcsolatrendszereit folyamatosan bővítse”
– hangsúlyozta a kutató. A kínai megközelítés pragmatikus: a kapcsolatok építése elsősorban haszonelvű, és kölcsönös előnyökön alapuló kooperációra törekszik.
Salát kiemelte, hogy Kína számára a konnektivitás nem ideológiai kérdés, hanem stratégiai szükségszerűség.
„A kínai gondolkodásban a kapcsolatok alapvetően hierarchikusak, és az együttműködés nem jelent egyenlőséget. A pragmatikus kapcsolatok felépítése viszont elengedhetetlen Kína számára, hiszen a gazdasági túlélés múlik rajta” – magyarázta.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
Kovács Zoltán élesen bírálta az Európai Unió konnektivitási stratégiáját, amely szerinte „nem más, mint egy politikai bűnügyi hadjárat”, amelyben a konnektivitás helyett ideológiai szempontok dominálnak.
A Global Gateway projekt ugyan ígéretesnek tűnik, de a gyakorlati megvalósítás elmarad. Európa látszólagos konnektivitási törekvései inkább ideológiai természetűek, mintsem pragmatikusak”
– fejtette ki.
A konnektivitás kérdése az Egyesült Államokban is átalakulóban van. Az amerikai stratégia korábban a szabad és nyitott világra épült, de a Trump-adminisztráció és a jelenlegi politikai diskurzus már inkább a multipolaritás irányába mozdul el.
„Az Egyesült Államok felismerte, hogy a globalizáció egyenlőtlenségeit új alapokra kell helyezni” – hangzott el.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a világ újrarendeződése elkerülhetetlen, de a kérdés az, hogy a blokkosodás vagy a konnektivitás válik-e meghatározóvá.
Tárnok Balázs szerint az USA és Kína közötti verseny jelenleg inkább a blokkosodás felé tolódik, míg az EU az összekapcsolódás előnyeit próbálja kiaknázni – sajnos egyelőre kevés sikerrel.
Magyarország számára a kulcs az egyensúly megtalálása. „A magyar külpolitika célja, hogy ne sodródjon perifériára, hanem aktívan alakítsa kapcsolatrendszerét Kelet és Nyugat között” – emelte ki Kovács.
Az esemény konklúziója egyértelmű: a konnektivitás lesz az új globalizáció, és ebben a versenyben Magyarországnak kulcsszereplőként kell pozicionálnia magát.
A fesztivál továbbra is várja az érdeklődőket, nappal tudományos előadásokkal, este pedig könnyűzenei koncertekkel. A Ludovika Fesztivál egyszerre biztosítja a tanulás és a szórakozás lehetőségét, bizonyítva, hogy a tudomány és a közösségi élet összekapcsolható.
Ezt is ajánljuk a témában
Telt házas székesfehérvári rendezvénnyel indult a Mandiner első Klubestje.
Nyitókép: Ludovika Fesztivál
A konnektivitásról egy videót ittnézhet meg:
A 30 napos tűzszünet megkötése a tét.
Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
Még úgy is, hogy a bukaresti jegybank legalább 7 milliárd eurót költött a valuta stabilizálására.
Exkluzív interjú a REAKCIÓ pénteki adásában!
Elszántnak tűnik az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Akadnak olyanok, akik szerint az új szerződéssel meg kellett volna várni a világbajnoki selejtezők végét.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
